Ürge

Ürge

Előfordulás és élőhely
Az ürge Közép- és Kelet-Európában, Lengyelország egyes részein, Csehországban
és Ausztriában fordul elő. Keleten a Balkán-félszigetig, Oroszországban a Volgáig
található meg. A faj hazai elterjedésére jellemző a mozaikosság. Országszerte
elszigetelt populációk találhatók, melyek nagyságrendileg 50-10.000 egyedet
számlálhatnak. Az elterjedést elsősorban az alkalmas élőhelyek hiánya korlátozza.
Bár országos elterjedésű, nem összefüggő az elterjedése. Az ürge a rövid füvű
puszták lakója. Előnyben részesíti a sík, nagy kiterjedésű, alföldi gyepterületeket, a
homokos és löszös, kevésbé kötött talajokat, de hegyi legelőkön, kötöttebb, köves
talajon is előfordul. Az ürge hazai fennmaradásában füves repülőtereink
menedékhelyként működnek, mivel azokat rendszeresen kaszálják, a csapadékvizet
pedig elvezetik, ami az állatok élőhely igényét tartósan biztosítja.

Életmód
A nappal aktív állat veszély esetén felegyenesedve jellegzetes füttyöt hallat, mely
felhívja fajtársai figyelmét a közelgő ellenségre. A nyári járatrendszer több méter
hosszú lehet és több mint egy méter mélyre hatolhat a felszín alá. Az aktív periódus
végén az ürge mélyebbre húzódik, és eltömített járatrendszerében alussza téli álmát.
Ilyenkor az állatok testhőmérséklete tartósan lecsökken 5C környékére, de a
hibernáció téli periódusában regisztráltak már 0C alatti testhőmérsékletet is. A
hibernációban lévő állatok időről időre félig éber állapotba kerülnek, ilyenkor kábán
mozognak, ürítenek, majd folytatják a mélyalvást. Az ürge jellegzetes magas
frekvenciájú hangja az ürgefütty. A hangadás feltehetően több funkciójú, melyek
közül a legközismertebb a vészjelzés, de feltehető az ürgefütty szociális, anyát a
kölykeivel összetartó és szinkronizáló funkciója is.

Szaporodás
A nőstény, mint minden rágcsáló, nagyon termékeny; 25–30 napi terhesség után
áprilisban vagy májusban, vackának legmélyebb, puha üregében több kölyköt hoz a
világra. A kölykeit gyengéden ápolja, szoptatja és még akkor is óvja őket, amikor már
meglehetősen nagyok és kirándulásokat is tesznek. A kicsinyek gyorsan nőnek, nyár
végén alig különböznek az öregektől, s a következő tavasszal szaporodásra
képesek. Körülbelül őszig az egész család az öregek lakásában marad, akkor azután
mindegyik fiatal állat külön üreget váj magának, behordja téli eleségét és azontúl úgy
él, mint elődei.

Táplálkozás
Táplálékának nagy részét fűfélék magok és rovarok teszik ki.

Vadászat
Magyarországon védett faj.

Forrás: Ekkehard Ophovene: Vadon élő állatok. www.mme.hu