Vörös vércse

Vörös vércse

Előfordulás és élőhely
Az egyik legismertebb ragadozómadarunk, ami még Budapest belvárosában is költ.
Eurázsiában és Afrikában 12 alfaja él, a sivatagok, esőerdők és zárt erdők kivételével
szinte mindenhol előfordul. Nálunk tipikusan mezőgazdasági területekhez tartozó
fasorokban, elhagyott dolmányos varjú vagy szarkafészekben, gyakran laza
kolóniákat alkotva költ, saját fészket nem épít Egyre jelentősebb számban telepszik
meg településeken is.

Életmód
A talajon vadászik, zsákmányát magaslatról vagy gyakori, rá jellemző, egy helyben
lebegő (szitáló) mozgással a levegőből szemeli ki. Nyáron mindkét vadászati
módszert egyformán használja, télen inkább lesről vadászik, hogy energiát takarítson
meg. Bogarakat vagy sáskákat részben „gyaloglás közben" kapja el.

Szaporodás
A vörös vércse feltehetően tartós kapcsolatban él. Ha nem a költőhelyén tölti a telet,
március-áprilisban tér vissza. Nász idején látványos nászrepülést mutat be, amelyet
gyakori kiáltások kísérnek. Fészkéül faodút, sziklamélyedést választ, szívesen
fészkel kőbányában, épületek tetőzetében, varjak, szarkák fészkében vagy akár
tojóládában is. A hím látja el táplálékkal a kotló tojót. A fiókák 28-32 nap elteltével
repülnek ki, de még kb. 4 hétig etetik őket a szülők.

Táplálkozás
Túlnyomórészt kisemlősökkel, elsősorban pocokfélékkel táplálkozik. Közép-
Európában a mezei pocok a fő zsákmánya. Emellett gyíkokat, rovarokat, olykor
gilisztákat és meztelen csigákat is zsákmányol.

Vadászat
Magyarországon védett faj.

Forrás: Ekkehard Ophovene: Vadon élő állatok. www.mme.hu