Koncz Gábor színművésszel találkozhattunk!

2015. március 29-én, az 1 Éves a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum program részeként Koncz Gábor színművésszel találkozhattunk!
A Széchenyi Zsigmond Könyvtárral közös szervezésben megvalósult rendezvényre a Díszteremben került sor, amely délután öt óráig zsúfolásig megtelt. A felkonferálás után a közönség elé belépő Koncz Gábort nagy tapssal fogadtuk:
"Vadászat,...ez a szenvedélyem!" (képaláírás)
"Alföldi gyerek, matyó fiú vagyok. Ott főleg apróvad volt. Hiába a hetvenhat év, mindenre ugyanúgy emlékszem. Nyolc és féléves voltam, Mezőkeresztesről jártunk át Szentistvánra apámmal, mert ő szentistváni volt. Akkor ott még földút volt, mínusz húsz fok, és hóvihar. Azt mondta: Fiam, told a furikot! Egy olyan taliga félét. Én tehát toltam, ahogyan csak bírtam. Apám meg lőtte a nyulakat a saját készítésű sörétesével. Ma már nagyon nehéz ezt elhinni, de amíg átértünk a hat kilométerre fekvő Szentistvánra, csak az árokparton, a nagy hóban lőtt húsz nyulat. Jobban mondva tizenkilencet, mivel a huszadikat én lőttem. Igen, nyolc és fél éves koromban!
"Jó érzés, ...legyetek büszkék arra, hogy magyar vadászok vagytok!" (képaláírás)
Most már ez elévült, így már ezért nem lehet engem megbüntetni. – /nevetés /- Én egy hétig nem aludtam, olyan boldog voltam! Kettesével vittem a nyulakat a rokonoknak Karácsonyra, úgy voltak összekötve. Akkor minden vad az elejtőjé volt. Már a színművészetire jártam, harmadéves koromban, az első filmszerep idején, mikor levizsgáztam, és megszereztem életem első golyóspuskáját. Vadászat,...ez a szenvedélyem! Itthon folyt, és itthon folyik a legjobb vadgazdálkodás egész Európában. Köszönhetően nagyszerű szakembereinknek, és Nektek is, mert sok vadászcimborámat látom itt, közöttetek. Jó érzés, ...legyetek büszkék arra, hogy magyar vadászok vagytok!" – Koncz Gábor színművész.
fhmag.hu